Leírás
Hazánkban is őshonos, gyakran előforduló lombhullató cserje, amely cserjésekben, köves lejtőkön, útszéleken és réteken érzi jól magát. A népi gyógyászat szinte minden részét felhasználja.
2–4 méter magasra nő, sűrű hajtásrendszert és mereven felfelé törő ágakat növeszt. Levelei kicsik, elliptikusak, 2–5 cm hosszúak.
Virágai lombfakadás előtt, március-áprilisban nyílnak. Fehér, 1–1,5 cm átmérőjű virágai tömegesen jelennek meg, lenyűgöző tavaszi látványt nyújtva.
Termése gömbölyded, 1 cm átmérőjű, hamvas, kékeslila bogyó, amelyet érdemes a dércsípést követően szüretelni, mert ilyenkor édesebb lesz. A termés gazdag ásványi anyagokban, vitaminokban, cseranyagokban és antioxidánsokban.
A kökény nem válogatós a talajtípusokban, de a jó vízelvezetésű, laza szerkezetű talajt kedveli, különösen a magas mésztartalmú területeken fejlődik szépen.
Vízszükséglete közepes, de az öntözést dúsabb virágzással és bőségesebb terméssel hálálja meg. Ugyanakkor szárazságtűrő képessége is jó.
Fényigénye mérsékelt, azonban napos helyen szebben fejlődik és bővebben terem.
Jól viseli a nyírást, ezért kiválóan alkalmas természetes kerítés vagy sövény kialakítására.
Ültetéskor célszerű nagy ültetőgödröt készíteni, a kitermelt földet jó minőségű trágyával, komposzttal, vagy virágfölddel dúsítani, majd ebbe a feljavított, tápanyaggal feltöltött keverékbe ültetni. Tavasztól őszig rendszeresen öntözni kell az első év folyamán. Később az öntözések ritkíthatóak.
Kifejlett magasság: 2-4 m
Kifejlett szélesség: 2-3 m
Ültetetési tőtáv: 2-3 m
Virágzási idő: április - május
Fényigény: közepes
Vízigény: közepes
Lombhullató: igen
Méhlegelő: igen
Termésérés: október közepe - vége